, v. ~BORUL, (le-borúl) ösz. önh. Elterjeszkedve, szétlapulva leereszkedik. Leborúl a sátor, midőn lábai szétcsúsznak. Leborúl a széles kalap karimája, ha igen elázik, vagy elkopik. A feldőlt kocsi egészen leborúlt. Különösen mondják emberről, midőn legnagyobb tisztelet jeleül, vagy más okból arczával föld felé, és egész testével leereszkedik. Oltár előtt leborúlni. V. ö. RORÚL.