, (le-bocsátkozik) ösz. k. Széles ért. bizonyos magasságról alá ereszkedik. A hegyen elvonuló hadak lebocsátkoznak a völgybe. A fenhéjazó sas, ha zsákmányt pillant meg, lebocsátkozik rája. Szorosb erkölcsi és átv. ért. mondják felsőbb rangu személyről, midőn az alsóbb osztálybeli emberekkel, mintegy hasonlókkal nyájasan társalkodik, s polgári fokozatáról mintegy alászáll. A fejedelem alattvalóihoz, az úr jobbágyaihoz lebocsátkozott.