, (lagy-m-ad-ag) mn. tt. lagyma-tagot. Mondják vízről, mely sem hideg, sem meleg; máskép: langyos, lanyha, néhutt: hiboha. Törzsöke az elavult lagymad, melyből lett lagymatag, mint förmed, förmeteg. Gyöke lagy, egy a hosszu lágy szóval; a honnan lagymatag másképen: lágymeleg is. Erkölcsi ért. mondjuk emberről, ki kötelességében igen közönyösen jár el, ki nem buzgó.