, (lav-any) fn. tt. lavany-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Egyszerü vegyelem a könnyü fémek közől, melynek minden fémek között legkisebb fajsulyja van, t. i. csaknem felényi, mint a víznek. (Lithium). Lav gyöke helyesen felel meg a könnyüség fogalmának, magas hangon lev a leveg v. lebeg szóban. Ily könnyüséget jelentő la gyökelemre vonatkoznak laza, latyak, lágy is. l. LE, (1).