, (lári-fári) ikerszó, am. hiábavaló beszéd, haszontalan lárma. Eléjön idegen nyelvekben is; honnan Heyse a holland larie (am. fecsegés) és latin fari (szólni) szókból alkotja öszve. Azonban az ily ikerítés az altaji, s kitünően a magyar és tatár nyelvek sajátja. V. ö. IKERSZÓ. S a magyarban ha lárma szónak lár törzsét veszszük, ebből épen úgy eredhetett lári-fári, mint tere-fere vagy inczi-finczi.