, (lap-icz-ka) kicsiny. fn. tt. lapiczkát. 1) Lapos csont a vállakban, és az állatok marjában. Disznó lapiczkája. 2) Kis lapátforma lapos fejü, s nyéllel ellátott eszköz, pl. a kenyérsütők lapiczkája, melylyel a lisztet, kovászt keverik. Ilyen a mosófa, vagy a csiga gugoráját forgató fa stb. 3) Ilyforma büntető eszköz, melylyel a csintalan fiúk tenyerét megverik, máskép: paczka. (Ferula).