, LAPIT, (lap-ít) áth. m. lapít-ott, htn. ~ni v. ~ani, par. ~s. Valamely tömör, csomós, rögös, egyenetlen fölszinü testet nyomás, ütés, nyújtás által lapossá, simává, egyenessé tesz. Vasat kalapácscsal, tésztát sodrófával lapítani. A kalap tetejét lelapítani. Orrát belapítani. Nehéz a kősziklát meglapítani. (Km.). V. ö. LAP. Az ormánysági tájszólásban annyi is, mint hallgat, kushad; továbbá mángol, pl. ruhát, fehérnemüt. (Vass J. Dunántúli nyelvjárás).