, (láncz-ol) áth. m. lánczol-t. Lánczczal köt, megköt, erősít valamit v. valakit. A saraglyát a kocsi oldalához, a tézslát a rúdhoz lánczolni. Meglánczolni az elfogott rablókat. Együvé lánczolni a foglyokat. A gombkötők és paszománmiveseknél valamit lánczformára köt, sző. Vitézkötéseket lánczolni.