, elvont gyök, melyből langy, langyos, lanka, lankad, és a lágyított lanyha származnak. Alapértelmét azon mozgás teszi, mely a belerőnek, szilárdságnak fogyatkozásakor mutatkozik, midőn bizonyos testek némi kül benyomások által lágyakká s engedékenyekké lesznek, pl. midőn a hideg levegő a nap sugarának enged, langy leszen; midőn a test a ránehezedő tehernek enged, lankadóvá leszen; midőn valaki a munkától visszavonja magát, lanyha. E jelentésénél fogva megegyezik vele: lam (l. LAM), és magas hangon len (a leng szóban).