, (lak-o-ma) fn. tt. lakomát. Általán akármily czím alatt adatni szokott vendégség, melyben az ételeket italokat nagyobb bőségben szolgáltatják. Név-, születésnapi lakoma. Farsangi, szüreti lakoma. Nagy, fényes, pompás lakomát ütni és ülni.
"Onnan Buda nyáját őrzi vala békén,
Szelíden országol hunok erős népén,
Lát egyenes törvényt, mint apa, mindennek,
Ül lakomát vígan; áldozik Istennek."
Buda halála. (Arany J.-tól).
V. ö. LAK, (1).