, (kaj-ács) mn. tt. kajácso-t, harm. szr. ~a. Két különfelé hajló, görbedő, milyen pl. az S betű alakja, vagy a 2 számjegy. A persa nyelvben Beregszászi szerént: kajos. Főnévül használva jelent görbeséget, kajmóféle hajlást; a székelyeknél Kriza J. szerént horgas lábút is.