, (kacs-ib-a) mn. tt. kacsibát. Gyöke a görbeséget jelentő kacs, innen ab v. ib képzővel kacsab, kacsib, mint kasz, kaszab, kaszib, kaszabol, kaszibál, végre minőséget jelentő a képzővel: kacsiba. Jelent horgas, lőcsös lábút, vagy általán meghorgadt, meggörbült valamit. Nevezetesen így nevezik a Balaton mellékén a kaszanyél bal fogatóját; a jobbkézbeli neve: bankó.