v. KÁNNA, fn. tt. kannát. Kicsinyezője: kannácska. Hosszukás gömbölyű, vagyis hengerded edény. Vizes, kávés, tejes, boros, eczetes, olajos kanna. Fa kanna, réz kanna, cserép, porczelán kanna. Kannával meríteni a vizet, hordani a bort. Öntöző kanna, melynek hosszukás csöve, és csöve végén likacsos tokja van. Megegyezik vele a hellén χανεον, német: Kanne, s rokon a magyar kanta, és hellén-latin: cantharus.