, fn. tt. kán-t, tb. ~ok, harm. szr. ~ja. 1) Némely ázsiai népek, különösen tatárok, mongolok fejedelme, főnöke, (nagy kán); a persa tartományok főnökei (satrapái) is neveztettek így (Wullers). Máskép: khán. Csagataj nyelven: kaan (Abuska), persául: khán, v. khakán. 2) l. KANNA.