, (kaj-f-os) mn. tt. kajfos-t v. ~at, tb. ~ak. Kresznerics értelmezése szerént am. rátartós, gőgös, kevély. Tulajdonkép a gőgnek azon nemét jelenti, mely nagy lármával, szájassággal tünteti ki magát; valamint dölfösnek azt mondjuk, ki kevélységében felduzzad, felfuvalkodik, kinek arcza, és szemei kidőlednek; gőgösnek, ki felfújja a gőgjét, tokáját.