, (jár-at-os-ság) fn. tt. járatosság-ot, harm. szr. ~a. 1) Valamely útnak, ösvénynek azon tulajdonsága, melynél fogva meg van járva, törve. 2) Tapasztaltság, ügyesség valamiben. A hadi tudományokban nagy járatossággal bir. Máskép: jártasság v. tájdivatosan: jártosság.