, JELĚNLÉVŐ, (jelen-levő v. ~lévő) ösz. mn. 1) Ki bizonyos helyen, és időben ott van, ott tartózkodik, ott mulat, stb. A gyülésben csak a jelenlevő tagoknak lesz szavazata. Minden jelenlévő vendég egészségére inni. 2) Mondjuk tárgyakról, melyek kéznél vannak, melyek előttünk, mellettünk fekszenek, eseményekről, melyek most történnek, időről, mely most foly. A jelenlévő irományokat átnézni. Jelenlévő táborozás. A jelenlévő időben sok a baj.