, kemenesali tájszó, s áth. m. imporított, htn. ~ni v. ~ani. Noszít, huszít, bíztat, nógat. Ezen értelménél fogva gyöke vagy a mozgásra vonatkozó in (inog, indít), melyből lett in-or, in-or-ít, s p közbevetéssel in-p-or-ít (imporít), azaz az inakat mozgásba hozza, indít; így lett a ter-eszt, höm-öly-get igékből ter-p-eszt, höm-p-öly-get; így lett b közbevetéssel a csom-ók szóból csom-b-ók; vagy pedig egész törzse impor, am. ipar, m v. n közbeszurással. V. ö. IPAR.