, (i-dő-öny) fn. tt. időny-t, tb. ~ök, harm. szr. ~e. Bizonyos mértékekre felosztott idő, különösen melyekhez a hangokat az éneklésben, zenében, a tagmozgásokat a lépésben, tánczban alkalmazni kell. Időnyt tartani. Időnyre lépni, tánczolni, (tempo; különbözik: tactus = ütem; és: idény).