, fn. tt. igrecz-ět. Elavult szó, eléfordul a Müncheni codexben, s am. sípos, trombitás. És mikor
látta volna ott az igreczeket (tibicines), és zajgó népet, monda stb. Idegen eredetűnek látszik. Szerb nyelven igrats am. játszó, igrati am. játszani. Vannak Igricze és Igriczi nevű helységek is.