, (ig-az-ol) áth. m. igazol-t v. igazlott, htn. ~ni v. igazlani. 1) Helyesel, helyben vagy, igaznak, jónak nyilvánít valamit. A szónok állításait igazolni. A szolgabiró tiszti eljárását igazolta a közgyűlés. A vádat igazolták a tanúk. 2) Visszaható névmással am. magát büntelennek lenni kimutatja, kimenti. Igazold magadat. A lopás gyanuja ellen nem képes magát igazolni.