, (ig-ěn-ěz) áth. és önh. m. igěněz-tem v. igěnz-ěttem, ~tél v. ~ěttél, igěnz-ětt, htn. ~ni v. igenz-eni. 1) Igen szóval nagyít. Mindent igenezni. 2) bizonyító, helybenhagyó igen szóval gyakran él, ,igen-nel felel. Olyan, mint: bizonyos, adtáz, teremtettéz.