, IGAZIT, (ig-az-ít) áth. m. igazít-ott, htn. ~ni v. ~ani. 1) Igaz, egyenes irányba vagy bizonyos határ, czél felé térít valakit vagy valamit. Útba igazítani az eltévedtet. Másfelé igazítani az utast. Beigazítani a városba. Kiigazítani a sűrü erdőből. Föligazítani az idegent a lépcsőkre, a harmadik emeletbe. Rendre igazítani a kihágókat. Visszaigazítani az elkésett munkásokat. 2) Rendez, helyez, intéz, alkalmaz. Helyre igazítani az elhányt könyveket. Sorba igazítani a fegyvergyakorló ujonczokat. Testhez igazítani a ruhát. A hordónak kidülő fenekét beigazítani. Előre vagy hátra igazítani az óramutatót. 3) Javít, helyrehoz. Hibákat igazítani. Ha elrontottad, igazítsd meg. 4) Távolít, űz, hajt, elkerget, elűz. Kiigazítani valakit a tanácsteremből. Ne hetvenkedjél, vagy eligazítlak. Legények, igazítsátok ki e szemtelen embert.