, elvont gyök, mely megvan az ifju, ifjoncz, ifjad, ifjudik, ifjaszt stb. származékokban. Eredetileg iv, melyből lett iv-ik-iv-adék. Ivik a hal, azaz nemzés végett közlekedik. Dicső ivadék, azaz nemzedék. Fordítva egyezik fi főnévvel. Rokon vele a latin juvenis, német jung, Junker, illir junák szók gyöke. A v, a lágy j betü előtt könnyebb kiejtés végett változik által rokon f betüre, s iv-ju, iv-joncz, iv-jít stb. helyett lesz if-jú, if-joncz, if-jít stb. Tehát if, vagyis iv am. nemzés alapja, s ifjú am. nemzésből eredett, származott. V. ö. IFJ.