, IDVEZITŐ, (id-v-ez-ít-ő) mn. és fn. tt. idvezítő-t. 1) Idvezzé tevő, idvességet szerző, hozó, adó. Idvezítő hit, mely jó cselekedetek által nyilatkozik. 2) Személy, ki idvességet szerez, boldogít, veszélyből kisegít, kiszabadít; különösen nemesebb ért. Jézus Krisztus, a megváltó, és az erkölcs mestere, s azáltal is a világnak legnagyobb boldogítója.