, IDVĚZÜLT, (id-v-ez-ül-t) mn. tt. idvezült-et. Szorosb ért. ki örök mennyei boldogságot, dicsőséget nyert. Istennek idvezült választottai. Idvezült vértanúk, hitvallók, hivek. Szélesb ért. némi kegyelettel mondják a megholtakról általában, s am. boldogult, Istenben elnyugodott. Idvezült apám. Imádkozzunk az idvezült sirja fölött.