, (i-dő-es-b-ség) fn. tt. idősbség-ět. Tulajdonság vagy jogok öszvege, melyekkel oly személy bir, kit idősbnek nevezünk. V. ö. IDŐSB. Különösen, polgári intézmény, mely szerént némely nemzetségekben, azok díszének, gazdagáságának fentartásaul, a legidősb nemzetségág legkorosabb tagjának számára, némely elidegeníthetlen birtokok, mint hitbizományok alapitvák; továbbá am. e végre alapított jószágok. (Senioratus).