, (ha-csak) ösz. kötszó. 1) Valamely föltételt tagadó vagy mérséklő vagy fölfüggesztő értelemmel bír, s megfelel a latin nisi szónak, mely esetben nem tagadót vonz, s nyomosító ereje az egész mondatra hat, pl. Hitelezőit ki nem elégítheti, hacsak mindenét el nem adja. Hacsak magad nem jősz, nem fizetek. Semmire sem mehetsz, hacsak meg nem ajándékozod az illetőket. Midőn a csak egyes szóra vonatkozik, s azt nyomosítja, akkor elválasztva iratik, s annyit tesz, mint egyedűl, csupán, pl. Ha csak pénz kell, azt adhatok. Ha csak engem bántottál volna meg, nem gondolnék vele. 2) Tehetőséget, lehetőséget jelentő mondatok előtt állván annyit tesz, mint: amennyire, ha valamikép, ha még is, pl. Hacsak lehet, ne feledkezzél meg rólunk. Hacsak szerét teheted, jőj el. V. ö. HA és CSAK.