, (hagy-at-ék) fn. tt. Hagyaték-ot. 1) Maradék, ami valamely elköltött, elhasznált tömegből, egészből megmarad. Ételhagyaték. Adjatok kis hagyatékot. 2) Amit valaki elhunytával maga után hagy, pl, sok jószágot, kevés pénzt, több adósságot hagyott maga után, innen: jószághagyaték, pénzhagyaték, adóssághagyaték.