, (haj-sz-os) mn. tt. hajszos-t v. ~at, tb. ~ak. Így hivják a jobbról befogott ökröt, s a hajsz szóra ennek kell balfelé kanyarulni. A balról befogott csálés, mely a csálé szóra jobbfelé nyomja a hajszost. Néhutt a hajszos neve: külső, a csálésé: belső. Vannak vidékek, melyekben a hajszos névvel, a bal felül befogott ökröt nevezik (mint Kassay is írja), midőn a jobb felüli ökör neve: kezes.