, (hajó-törés) ösz. fn. Veszély, midőn a hajó zátonyokba, kősziklákba, partokba ütődve vagy akármely más erőszak által tetemes rést kap, s elsülyed. Hajótörést szenvedni. Hajótörésből kimenekedni. Hajótörésekről szóló elbeszélések. Átv. és költői nyelvben, valamely tervnek, szándéknak nagy akadályok miatt megsemmisülése, megbukása.