, (haj-t-og-at-ás) fn. tt. hajtogatás-t, tb. ~ok. Cselekvés, mely által valamit hajtogatunk. Vászon-, posztóhajtogatás. Sodrony-, vessző-hajtogatás. Fej-, térdhajtogatás. Különösen nyelvtanilag az igéknek mód, idő, szám és személy szerént módosítása; máskép, ragozott nyelvekben am. igeragozás. Alsó-Vagmelléken am. a jobbágyságnak az illető uraság vagy ellenség által rendkivüli szekereztetése, midőn marhája, szekere folyvást azoknak szolgál. A franczia nagy hajtogatás.