, (haj-l-ott) mn. tt. hajlott-at. Görbedt, kanyarodott egyenes irányától eltért. Hajlott test, termet. Aláhajlott gyümölcsös ágak. Elhajlott ágas. Meghajlott tengely, gerenda, padló. Visszahajlott szeg. Hátra-előrehajlott fej. Déltől nyugotra hajlott nap. Félre hajlott kazal, asztag, baglya. Földig hajlott ág. Átvitt ért. hajlott kor, am. többé nem fiatal, az öregséghez közeledő kor.