, elvont gyök, s azonos gaj kaj törzsökökkel, melyekből gajmó, kajmó, kajla, kajsza, kajcsos stb. szók származnak, s mindnyájan görbülést, kanyarodást, meghajlást jelentenek. A haj gyökből eredt hajlik, hajol, hajt, hajlít, hajigál, hajít. A török gyök: ej, innen ej-mek am. hajtani, ej-il-mek am. haj-ul-ni. Eléjön a törökben kaj-mak is, am, sikámlani. De ide sorozható a hellen κλι−ν−ω, honnan κλι−νη, κλι−μα, κλι−τος, latin clinare (inclinare, declinare) stb.