, (gyak-a) fn. tt. gyakát. Általán, valamit leszuró és megerősitő eszköz, karó, pl. melylyel a ház szalmafödelének tetejét lecsiptetik; vagy szénaboglya, kazal, asztag tetejébe, karimájába szúrt pózna, hogy a szél el ne hordja vagy le ne csuszszék; továbbá, a szekér oldalát tartó s kiálló fa, azaz rakoncza, vagy a lőcs felnyuló vége stb. Székely tájszó.