, (gyer-ty-a-ár) fn. tt. gyertyár-t, tb. ~ok. Szélesb ért. a latin és görög egyházban a pap körül szolgáló személy, ki mise alatt vagy más innepélyes szertartások alkalmával gyertyát tart előtte vagy mellette. Szorosb ért. az úgy nevezett kisebb egyházi rendhez tartozó személy, ki fölszentelés által bizonyos egyházi jogok és kötelességek részesévé avattatik. (Acolythus).