, (gyar-am-at, gyöke: gyar, mennyiben zarándokolást és szaporodást, vagy gyarapodást is jelent, V. ö. GYAR; innen lett az elavult gyar-am-ik, s ebből gyar-am-ás, gyar-am-at, s összevonva gyarmat); fn. tt. gyarmat-ot. 1) Népcsoport, több emberekből, családokból álló szállítmány, mely más vidékről, országból, világrészből elköltözve, valahol megtelepedik. Gyarmatokat szállítani valamely puszta vidékre. Bánsági német gyarmatok. Amerikában, Austráliában megtelepedett európai gyarmatok. 2) Vidék, térség, határ, melyet idegen földről jött emberek, családok megszállnak, és mívelnek. Innen hazánkban számos helységek viselik a Gyarmat nevet. Amerikai czukor-, dohány-gyarmatok, azaz czukrot, dohányt termesztő idegenek által lakott szigetek, vidékek, máskép: ültetvények. 3) Meghódított tartomány, vidék, melyet a hódító ország, s illetőleg fejedelem, vagy az ősi lakók birtokában hagy, de úgy tekinti, mint nyerészkedések és jövedelmek forrását, vagy szállítmányokkal megtelepít, melyek szinte az anyaországtól többé vagy kevesbé függenek.