, elvont gyök, mely gyarlik, gyarló, gyartat, gyarat származékokban am. nehézkes, mintegy göröngyös menetű csuszás, huzódás, surlás, valamely tárgy fölszinén vonczolás; és ez eredeti és természeti jelentése; gyarap, gyarapodik, gyarmat szókban pedig átvitt értelemben apránkénti, fokonkénti szaporodást (terjedést), növekedést, sokasodást jelent. Rokonok vele gar, ger, kor és sar gyökök is; továbbá idegen nyelvekben a szanszkrit dsár, am. elhajlik; eltér; sülyed; korosodik; innen: dsarat am. koros, korban előhaladott, ki már csak húzza lábait, vánszorog, gyartat. Ide tartozók a hellen γηραω v. γηρασκω, a német grau, Greis, sőt a héber , (jövevény, zarándok, zsellér), (zarándokol) stb. szók is.