, (gal-áz) fn. tt. galáz-t, tb. ~ok. 1) A székelyeknél, am. gazmota, gazmalék, gezemuza, folyók partjain tömegbe vergődött sok holmi. (Kriza J.). 2) Európa több tartományaiban tenyésző növénynem az egylakiak seregéből, melynek gyönge szára sok keskeny fűalakú levelekre oszlik, egymás mellett párosan állókra. (Zannichellia palustris).