, (ger-j-esz-t) áth. m. gerjeszt-ětt, htn. ~ni v. ~eni. 1) Felható ragu névvel am. valamire buzdít, ingerel, mozdít, ösztönöz. Haragra, boszura, szerelemre gerjeszteni. Buzgóságra, tiszteletre gerjeszteni. 2) Valakiben bizonyos érzést, indulatot támaszt, bújt, felbújt. Fölgerjeszteni a hallgatókban az isteni szeretetet. 3) Valamit gyuladásra késztet, szít. Tüzet gerjeszteni. Némberiek pedig ülnek igen meggerjesztvén olajoknak fáit. (Bécsi codex). Fölgerjeszteni a már hamvadni kezdő tüzet.