, (gaz-d-a-ság) fn. tt. gazdaság-ot. Széles ért. háztartás vagyis felügyelés mindenre, mi valamely család életszükségeire és kényelmére való. Gazdasággal bajlódni, vesződni. A gazdaságot legöregebbik fiának átadni. A gazdasággal nem gondolni. 2) Szorosb ért. keresetmód, mely által valaki az élet szükségeit és kényelmeit megszerezni iparkodik. Mezei gazdasággal keresni kenyerét. Szőlőgazdaságból élni. Nem érteni a gazdasághoz. Ez rosz gazdaság. 3) Vagyon, birtok, vagyis öszvege mind annak, mivel földi életünket biztosítjuk. Ezen embernek nagy gazdasága van. Ebből áll egész gazdaságom.