, (gaz-d-a-atlan) mn. tt. gazdátlan-t, tb. ~ok. Kinek vagy minek gazdája, vagy ura nincsen, uratlan. Gazdátlan cselédek. Gazdátlan urbéri telek.
"Gazdátlan a lant, mint a görög íja,
Feszítő kart mely többé nem talált;
Nincs senki már, ki az égnek lehíja
És eldörögje intő szózatát."
Vörösmarty halálára Tisza Domokos.
Határozóilag am. gazda nélkül; úr nélkül.