, (gaz-d-a-al-kod-ás) fn, tt. gazdálkodás-t, tb. ~ok. 1) Cselekvés, működés, melynét fogva valaki gazdálkodik; háztartás. V. ö. GAZDÁLKODIK. Mezei gazdálkodás. 2) Azon mód, mely szerént valaki a gazdai tisztet, kötelességet teljesíti vagy kenyerét keresi. Okos, okszerű gazdálkodás. Nem szeretem gazdálkodásodat. (Vörösm.)