, (gam-g-os) mn. tt. gangos-t v. ~at, tb. ~ak. Erdélyben és Mátyusföldén tulajdonkép a lóról és némely büszke állatokról, pl. páváról, hattyuról mondják, midőn nyakát hajtogatva kevélyen lép. Ennél fogva gyöke a gam, kam gyökökkel egy értelmű.
"Agyon csapták a ludamat,
Szépen szóló, szépen járó
Gangos gunáromat."
Néprománcz. (Erdélyi J. gyüjteménye 1).
Átv. ért. mondják emberről is, kivált asszonyról, ki büszkén, délczegen, kimért deli léptekkel jár. Gangos asszony, katona.