, (gam-ó) fn. tt. gamó-t. 1) Felfelé hajtott vagy görbített horogalakú valami. Egy a kampó szóval. Gamókra akgatni a dohány füzéreket. Gamóval lehúznia faágakat. 2) Mankó, melyet kóros láb segitségeül, és faláb, (máskép: garagulya), melyet bár ép lábaknak is meghosszabbitásaul, s ekkép az egész emberi testnek emeléseül használnak, aminthogy kamó-ból betüátvetve és n közbevetésével lett mankó is. Innen: gamón jár, am. mankón jár; falábon jár.