, (facs-ar) áth. m. facsart. Nedves testet, pl. beáztatott ruhát, czitromot, szőlőt stb. nyomkod, szorít, teker, hogy a benlévő nedv kifolyjon, mely némi facs hanggal szokott megtörténni. A narancsot, ha erősen facsarod, végre keserűt bocsát. (Km.) Kifacsarni a megmosott és öblített ruhákat. Belé facsarni az ételbe a czitrom levét. Átv. ért. erőtet, szorít, kényszerít. Kifacsarni valakiből a szót, titkot. Különböztetésül V. ö. CSAVAR, (1). Egyébiránt a kettő jelentése több származékokban öszveűt, mint: facsarít, facsarog, facsaros.