, (fagy-jú) fn. tt. faggyút v. faggyat, többes faggyúk v. faggyak. Személyragozva: faggyúm v. faggyam, faggyúd v. faggyad, faggyúja v. faggya stb. Állati kövérség a sejtszövetekben, mely a zsírnál és hájnál szilárdabb, kivált ha kiolvasztják, és megtisztítják. Nevét kétségen kivül a fagy szótól vette jú képzővel megtoldva, mint sarjú, borjú, gyapjú stb. mely képző tulajdonságot jelent; faggyu tehát annyit tesz, fagyó tulajdonságu, mely könnyen fagy. Erőtetett származtatás: fagy és gyú, azaz fagyhoz hasonló oly test vagy oly fagyott test, mely gyujtható.
Rokonnak látszik vele a német fett, s ennek rokonságai a dán feed, fed, angol fat stb.