, jobban: FAKGAT, (fak-gat) áth. és gyakoritó, m. faggat-tam, ~tál, ~ott. Eredeti ért. úgy szorít, szorongat, nyomkod valamit, hogy fakadni legyen kénytelen. Faggatni a halhólyagokat, a hupolyagokat, a szőlőszemeket. Átv. ért. 1) gyötör, kinoz. Addig faggatták, mig megdöglött. Agyon faggatni valakit v. valamit. Nem jó a kölykes medvének fiát faggatni (Km.); 2) erősen vallat, mindent elkövet, hogy valamit kitudakoljon. Akármint faggatták, el nem árulá czinkostársait. Mindent megvallok, csak ne faggassatok. V. ö. FAKAD.