, (egybe-köt) ösz. áth. Tulajdon ért. kötő által több részeket egy csomóba, tömegbe, kévébe stb. öszvefog, öszveszorít. Egybekötni a learatott búzamarkokat. Egybekötni valamely munkának első és második részét. 2) Képes kifejezéssel: egy erkölcsi testté alakít, s mintegy öszvefűz. Egybekötni a jegyeseket.