, (egy-en-ěl) áth. m. egyeněl-tem v. egyenlěttem, egyeneltél v. egyenlěttél. egyenělt v. egyenlětt. 1) Egyenlővé tesz. 2 ) Valamely tér rögeit, dombjait elhárítván azt simává, sikká teszi. 3) Átv. ért. elegyenel valamit, azaz, pert, czivódást, visszavonást szép módjával megszüntet, elsimít.